Noha korábban kizárólag az elvonással hozták őket összefüggésbe, a névszói összetételből létrehozott igék alaki oldalon igen változatos képet mutatnak: az ige és az alapjául szolgáló főnév állhatnak a morfológiai összetettség ugyanazon szintjén (pártpolitika > pártpolitizál), továbbá az ige létrejöhet elvonás mellett (sárkányrepülő > sárkányrepül) toldalékolással (ülősztrájk > ülősztrájkol) és konverzióval is (szoknyavadász > szoknyavadászik) ugyanazon analógia útján (lásd Palágyi 2024a). Bár az elvonás valóban jellemző kimenete az analógiás viszonyrendszernek (Palágyi 2024b), gyakorisága epifenomén. Szemantikai és kvantitatív tényezők is szerepet játszanak abban, hogy az összetett igék létrejöttekor gyakran egy főnévi derivátum és egy igei alapszó viszonya (pl. kezelés : kezel) terjed ki az összetételek közötti viszonyra (gyökérkezelés : gyökérkezel). Az összetett igék emberi cselekvéseket jelölnek, cselekvésnevekből, használati tárgyat vagy cselekvő személyt jelölő szavakból jönnek létre, amelyeknek az alaptagja jellemzően igéből van képezve; ezek a potenciális alapszavak nagy számban fordulnak elő (típusként és példányként egyaránt), az MNSZ-UD-ben (Kalivoda et al. 2025) végzett vizsgálat tanúsága szerint a főnévi összetételeknek körülbelül a harmada deverbális alaptagú.
Az összetett igék gyakran maguk is alapszóként járulnak hozzá a szóképzési hálózatuk kiterjedéséhez, több esetben még akkor is, ha ezáltal a már meglévő főnévvel szinonim jelentésű szavak jönnek létre: ülősztrájk > ülősztrájkol > ülősztrájkolás ~ ülősztrájk. Kérdés, hogy mennyiben érvényesül a lexikai akadályozás az -Ás képzős összetett cselekvésnevek létrehozását illetően. Noha a lexikai akadályozás statisztikailag kimutatható az előadásban vizsgált (szintén MNSZ-UD-ból vett) mintában, hatása korántsem tekinthető általános érvényűnek. Ezek a jellemzők a lexikai akadályozást alkalmassá tehetik arra, hogy az eddigieknél fontosabb szerepet kapjon a produktivitás használatalapú megközelítésében. Minthogy a lexikai akadályozás „leküzdése" a produktivitás indikátorának tekinthető, helye lehetne a produktivitás mérésére szolgáló korpuszalapú módszertanokban is.
Kulcsszavak: szóelvonás, analógia, produktivitás, lexikai akadályozás
Kalivoda, Ágnes, Robert Malouf, Farrell Ackerman és Sass Bálint (2025): Building a dependency treebank from the Hungarian Gigaword Corpus. Kézirat.
Palágyi, László (2024a): Back-formation, forward-formation, and cross-formation in the same construction. The case of Hungarian compound verbs. Lingue e Linguaggio [2]: 317–336.
Palágyi, László (2024b): Helyesír, szinkrontolmácsol és tömegkommunikál. Névszói összetétel alapú igék a magyarban. In: Laczkó Krisztina; Tátrai Szilárd; Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Magyar igei konstrukciók. Használatalapú függőségi vizsgálatok. Eötvös Kiadó, Budapest. 179–216.